Matematika érettségi követelmények és érettségi feladatsor archívum
2005 – napjainkig a középszintű- és emelt szintű matematika érettségi feladatsorok és megoldások — egy helyen, letölthető PDF formátumban.
Követelményrendszer letöltése (PDF)Válaszd ki a szinted
Kattints egy szintre, hogy csak a releváns követelményeket lássad!
Fontos tudnivaló
Az emelt szintű érettségin a közép szintű tananyag mellett az emelt szintűt is tudni kell. Itt van szóbeli vizsga is!
A vizsgán szereplő tématerületek
Mind az 5 témakör részletes követelményei középszinten és emelt szinten — a hivatalos érettségi vizsgakövetelmények alapján.
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
Matematikai problémák észrevétele, modellek alkotása, kijelentések megfogalmazása, halmazok és kombinatorika alkalmazása.
1.1 Halmazok
- Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát.
- Definiálja és alkalmazza: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz.
- Ismerje és alkalmazza a halmazműveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat.
- Véges halmazok elemeinek száma.
- Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra.
1.2 Matematikai logika
- Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet.
- Ismerje az „és", a „(megengedő) vagy" logikai jelentését, tudja összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden", „van olyan" kvantorokat.
- Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban a „szükséges", az „elégséges" és a „szükséges és elégséges" feltétel fogalmát.
- Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit.
- Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv.
- Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását.
1.3 Kombinatorika
- Tudjon egyszerű sorba rendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani.
- Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat.
- Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket.
- Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt.
1.4 Gráfok
- Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével.
- Definiálja a következő fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa.
- Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést.
Számelmélet, algebra
Betűs kifejezések kezelése, egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása, számelméleti ismeretek, arányosság.
2.1 Alapműveletek
- Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is).
- Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás).
Nincs emelt szintű követelmény.
2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
- Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, LNKO és LKKT kiszámítása.
- Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban.
- Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat.
- Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2-es alapú számrendszerbe és viszont.
- Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét. Tudjon oszthatósági feladatokat megoldani.
- Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont.
2.3 Racionális és irracionális számok
- Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát.
- Adott n (n∈ℕ) esetén tudja eldönteni, hogy √n irracionális szám-e.
- Bizonyítsa, hogy √2 irracionális szám.
2.4 Valós számok
- Ismerje a valós számkör felépítését (ℕ, ℤ, ℚ, ℚ*, ℝ), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát.
- Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját.
- Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal.
- Tudja, hogy mit értünk adott műveletekre zárt számhalmazokon.
2.5 Hatvány, gyök, logaritmus
- A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait.
- Definiálja és használja az n-edik gyök (ⁿ√a) fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait.
- Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra.
- Ismerje a Permanencia elvet. Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen.
- Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén.
- Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait.
- Bizonyítsa a logaritmus azonosságait.
2.6 Betűkifejezések
- Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját.
- Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a+b)², (a−b)², (a+b)³, (a−b)³, a²−b², a³−b³.
- Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani: összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása.
- Tudja alkalmazni feladatokban az aⁿ−bⁿ, illetve az a^(2m+1)+b^(2m+1) kifejezés szorzattá alakítását.
2.7 Arányosság
- Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat.
- Tudjon arányossági feladatokat megoldani.
- Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása.
Nincs emelt szintű követelmény.
2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek
- Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát.
- Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások.
- Tudjon elsőfokú egyismeretlenes egyenleteket megoldani; kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása.
- Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját, a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet.
- Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot.
- Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletrendszereket, másodfokúra visszavezethető egyenleteket megoldani.
- Tudjon √(ax+b)=cx+d és |ax+b|=c típusú egyenleteket megoldani.
- Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek: közvetlen alkalmazás.
- Egyenlőtlenségek: alaptulajdonságok; egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek megoldása.
- Tudjon paraméteres elsőfokú egyenleteket megoldani.
- Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása; egyszerű lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása.
- Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket.
- Másodfokú paraméteres feladatok megoldása. Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani.
- Abszolútértékes egyenletek algebrai megoldása.
- Tudjon megoldani összetett egyenlőtlenségi feladatokat: négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségek.
2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek
- Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk.
- Ismerje a számított középértékeket (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus) és a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket.
- Bizonyítsa, hogy (a+b)/2 ≥ √(a·b), ha a és b pozitív valós szám.
- Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján.
Függvények, az analízis elemei
Függvények értelmezése, ábrázolása és jellemzése, sorozatok, valamint az analízis alapjai emelt szinten.
3.1 A függvény
- A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat: értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet.
- Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani.
- Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál.
- A függvény inverzének fogalma, szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény).
- Tudja az alapvető függvénytani fogalmak pontos definícióját.
- Ismerje és alkalmazza a függvények megszorításának (leszűkítésének) és kiterjesztésének fogalmát.
- Összetett függvény fogalma.
3.2 Egyváltozós valós függvények
- Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alapvető függvényeket: f(x)=ax+b; f(x)=x²; f(x)=ax²+bx+c; f(x)=x³; f(x)=√x; f(x)=|x|; f(x)=a/x; szinusz, koszinusz, tangens; f(x)=aˣ; f(x)=logₐx.
- Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról.
- Tudjon transzformációkat igénylő függvényeket ábrázolni: f(x)+c; f(x+c); c·f(x); f(cx).
- Egyszerű függvények jellemzése: értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.
- Ismerje és tudja ábrázolni az f(x)=xⁿ függvényt, ahol n∈ℕ.
- Tudjon a középszinten felsorolt függvényekből összetett függvényeket képezni.
- Tudja ábrázolni az alapvető függvények transzformáltjainak f(x)=a·(b·x+c)+d grafikonját.
- Függvények jellemzése korlátosság és konvexitás/konkávitás szempontjából.
- Egyszerűbb, másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok megoldása.
3.3 Sorozatok
- Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait.
- Tudjon feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol az aₙ-re, illetve az Sₙ-re vonatkozó összefüggéseket kell használni.
- Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.
- Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás); a konvergencia szemléletes fogalma.
- Egyszerű rekurzív képlettel megadott sorozatok.
- Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, összegét. Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni.
3.4 Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei
Nincs középszintű követelmény.
- Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma.
- Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját.
- Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát.
- Tudja bizonyítani, hogy (xⁿ)'=n·x^(n−1) az n∈ℕ esetén. Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját.
- Alkalmazza a differenciálszámítást: érintő egyenletének felírására, szélsőérték-feladatok megoldására, polinomfüggvények vizsgálatára.
- Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait.
- Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton–Leibniz-tételt.
- Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni.
Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Síkgeometria, transzformációk, vektorok, trigonometria, koordinátageometria, területszámítás és térgeometria.
4.1 Elemi geometria
- Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát.
- Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát; a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat.
- Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont–egyenes, pont–sík, párhuzamos egyenesek stb.) vonatkozó meghatározásokat.
- Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.
- Alakzatok távolságának értelmezése.
- Parabola fogalma.
4.2 Geometriai transzformációk
- Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat.
- Alkalmazza a transzformációkat feladatokban. Ismerje és tudja alkalmazni a háromszögek egybevágósági alapeseteit.
- Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit.
- Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést. Szakasz adott arányú felosztása.
- Hasonló alakzatok felismerése (háromszögek hasonlósági alapesetei), arány felírása.
- Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket.
- A geometriai transzformáció mint függvény.
- Tudja pontosan megfogalmazni az egybevágósági transzformációk definícióit, a síkidomok egybevágóságának fogalmát és a sokszögek egybevágóságának elégséges feltételét.
- Ismerje és alkalmazza a térbeli egybevágósági transzformációkat (eltolás, tengely körüli forgatás, tükrözések). Ismerje a hasonlósági transzformáció definícióját.
- Tudja a merőleges vetítés definícióját, tulajdonságait és tudja alkalmazni gyakorlati példákban.
4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok
- Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint.
- Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei között.
- Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait.
- Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör).
- Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt.
- Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat.
- Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege; konvex sokszögeknél az átlók száma, belső és külső szögösszegre vonatkozó tételek.
- A kör részeinek ismerete. Kör érintője, külső pontból húzott érintőszakaszok. A szög mérése fokban és radiánban.
- Középponti szög, körív és körcikk terület aránya. Thalész-tétel és megfordítása.
- Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete és alkalmazása.
- Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal).
- Bizonyítsa a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Bizonyítsa a magasság- és a befogótételt.
- Húrnégyszög, érintőnégyszög tételének ismerete (bizonyítással) és alkalmazása.
- A konvex sokszög átlóinak száma; a belső és külső szögösszegre vonatkozó tétel bizonyítása.
- Bizonyítsa, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra; a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak.
- Igazolja és alkalmazza feladatokban a kerületi és középponti szögek tételét. Ismerje és használja a látókör fogalmát.
- Bizonyítsa a Thalész-tételt és megfordítását.
4.4 Vektorok síkban és térben
- Ismerje és alkalmazza feladatokban: vektor fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett vektor.
- Vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa; műveleti azonosságok.
- Vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója és tulajdonságai.
- Vektor koordinátái; vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái.
- Skaláris szorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban.
- A skaláris szorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása.
4.5 Trigonometria
- Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban.
- Tudja a szögfüggvények általános definícióját.
- Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés.
- Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból.
- Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit.
- Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben.
- Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból.
- Függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni az addíciós összefüggéseket [sin(α±β), cos(α±β), tg(α±β)].
- Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt.
4.6 Koordinátageometria
- Tudja (AB) vektor koordinátáit, abszolútértékét.
- Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának és harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban.
- A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása.
- Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása.
- Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit.
- Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kör középpontjának és sugarának meghatározása kétismeretlenes másodfokú egyenletből.
- Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása.
- Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggések igazolása.
- Igazolja a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggést.
- Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban.
- A kör egyenletének levezetése; a kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata.
- Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása.
- Külső pontból húzott érintő egyenletének felírása.
- A parabola x²=2py alakú egyenletének levezetése; feladatok koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra.
4.7 Kerület, terület
- Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát.
- Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból.
- Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása.
- Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok.
- A háromszög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása; t=r·s bizonyítással.
- HERON-képlet használata. A területképletek bizonyítása.
4.8 Felszín, térfogat
- Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát.
- Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.
- Térgeometriai feladatok megoldása (összetett, többlépéses feladatok).
Valószínűség-számítás, statisztika
Leíró statisztika, valószínűségszámítás alapjai, eloszlások és statisztikai mutatók.
5.1 Leíró statisztika
- Tudjon adott adathalmazt szemléltetni; adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni.
- Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát.
- Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni; adott diagramról információt kiolvasni.
- Tudja és alkalmazza: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság.
- Ismerje és alkalmazza: aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), medián (rendezett minta közepe), módusz (leggyakoribb érték).
- Ismerje és használja: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása számológéppel.
- Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével.
- Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni.
- Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot.
5.2 A valószínűségszámítás elemei
- Véges sok kimenetel esetén szimmetriamegfontolásokkal számítható valószínűségek egyszerű feladatokban.
- Esemény, eseménytér konkrét példák esetén.
- A klasszikus (Laplace)-modell ismerete; a relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata.
- Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén; binomiális eloszlás.
- Ismerje és alkalmazza: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség.
- A nagy számok törvényének szemléletes tartalma.
- Geometriai valószínűség.
- A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása.
- Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén.
- A binomiális eloszlás alkalmazása; a minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében.
Érettségi feladatsorok
2005–2024 közötti összes feladatlap és javítási útmutató PDF formátumban, közvetlen letöltéssel.
| Év | Február | Május | Október |
|---|---|---|---|
| 2024 | — | ||
| 2023 | — | — | |
| 2022 | — | ||
| 2021 | — | ||
| 2020 | — | ||
| 2019 | — | ||
| 2018 | — | ||
| 2017 | — | ||
| 2016 | — | ||
| 2015 | — | ||
| 2014 | — | ||
| 2013 | — | ||
| 2012 | — | ||
| 2011 | — | ||
| 2010 | — | ||
| 2009 | — | ||
| 2008 | — | ||
| 2007 | — | ||
| 2006 | |||
| 2005 | — |
| Év | Február | Május | Október |
|---|---|---|---|
| 2023 | — | — | |
| 2022 | — | ||
| 2021 | — | ||
| 2020 | — | ||
| 2019 | — | ||
| 2018 | — | ||
| 2017 | — | ||
| 2016 | — | ||
| 2015 | — | ||
| 2014 | — | ||
| 2013 | — | ||
| 2012 | — | ||
| 2011 | — | ||
| 2010 | — | ||
| 2009 | — | ||
| 2008 | — | ||
| 2007 | — | ||
| 2006 | |||
| 2005 | — |
Emelt szintű szóbeli tételek
Az emelt szintű szóbeli vizsga tételei — érettségizők és felkészítők számára.
A Matematika Ötlettár segít
A könyv az érettségi összes témakörét átfogja, és bevált módszertannal segít az összefüggések megértésében — középszinten és emelt szinten egyaránt.